Tisza News - A szerzett jogokból nem lehet elvenni!


A szerzett jogokból nem lehet elvenni!


2018-11-08. Kisebbségvédelem az Európa Tanácsban – interjú Németh Zsolttal.

Az elmúlt időszakban folyamatos jogfosztás érte Ukrajnában a nemzeti kisebbségeket. Csorbultak a kisebbségi nyelvi és oktatási jogok, és számtalan atrocitás érte a kárpátaljai magyar közösséget. A szerzett jogok megtartásáért való küzdelemben a magyar kormány minden lehetséges intézkedést megtesz. Németh Zsolttal, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökével, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének magyar delegáció vezetőjével arról beszélgettünk, hogy az Európa Tanácsban milyen lépéseket tettek, és tesznek az ukrajnai kisebbségek védelme érdekében.

– Az Európa Tanács a nemzetközi kisebbségvédelem motorja, mégis azt tapasztaljuk, hogy eddig semmilyen határozott számonkérés vagy fellépés nem történt Ukrajnával szemben. Mi lehet ennek az oka? Nem jutnak el a hírek Strasbourgig?

– Eljutottak a hírek az Európa Tanácsig. A tavalyi októberi közgyűlésen sikerült az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elfogadnia egy nagyon kemény hangú határozatot, amely az oktatási törvény kapcsán egyértelműen kijelölte Ukrajna számára a követendő európai utat. Ennek a nyomán született meg aztán decemberben a Velencei Bizottság állásfoglalása, amiről továbbra is úgy gondolom, hogy meghatározó módon van a diplomácia segítségére abban, hogy nyomást gyakoroljunk Ukrajnára, hogy találjon megoldást az oktatási törvény által előidézett helyzetre. Ennek értelmében építsen be kellő garanciákat a törvénybe, hogy a kisebbségi oktatási rendszer fennmaradhasson és induljon el egy párbeszéd a kisebbségi oktatási rendszer képviselőivel.

– Ukrajna mégsem vette mindeddig figyelembe a Velencei Bizottság által javasoltakat. Mi lenne a megoldás?

– Valóban nem történt mind ez idáig semmilyen módosítás az oktatási törvény kapcsán. Amíg nem születik kielégítő megoldás az oktatás jövőjére vonatkozóan, addig szerintünk fel kell függeszteni a törvény alkalmazását, és mindenképpen ki kell vonni a magán- és az egyházi iskolákat a törvény hatálya alól. Ezek egyébként a Velencei Bizottság által megfogalmazott egyértelmű útmutatások, amelyek mind ez idáig nem nyerték el az ukrán hatalom támogatását. Noha Porosenko elnök úr az Európa Tanács tavalyi októberi plenáris ülésén tett arra ígéretet, hogy amennyiben megszületik egy ilyen ajánlás a Velencei Bizottság részéről , támogatni fogja.

– Azonban az ukrán intézkedések a kisebbségekre nézve nemhogy enyhültek, de az elmúlt hónapban súlyosbodtak. Az ukrán törvényhozás első olvasatban elfogadta a nyelvtörvényt. Hogyan reagált erre az Európa Tanács?

– Azt a fajta nyelvi rezsimet, amely évtizedeken keresztül lehetővé tette, hogy az ukrán mellett más nyelvek is regionális hivatalos nyelvvé váljanak, továbbra is biztosítani kellene. Ugye fokozta a feszültséget a kettős állampolgársággal kapcsolatban felerősödő vita is. Arra hívnám fel a figyelmet, hogy a mi magyar jogértelmezésünk szerint a kettős állampolgárságot nem tiltják és nem is szankcionálják az ukrán törvények. Úgy vélem, hogy nem ez az útja az ukrán nemzetbiztonság megerősítésének, hanem az együttműködés és a párbeszéd. Az elmúlt majd’ harminc évben ott voltunk Ukrajna mögött, és ott kívánunk állni most is. Számunkra nem érdek Ukrajna gyengesége. Mi nem akarjuk, hogy Oroszország legyen a szomszédunk, hanem azt szeretnék, ha egy erős, sikeres, szuverén Ukrajna lenne, amelynek az erejét éppen a nemzeti sokszínűségben látjuk. Az Európa Tanács továbbra is szerepet fog vállalni ebben a küzdelemben. Nemrégiben benyújtottunk az Európa Tanácshoz egy magyar képviselők által kezdeményezett indítványt, amelyet hat ország több mint húsz képviselője írt alá. Ez az indítvány azt kezdeményezi, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéről áttekintő jelentés készüljön. Változatlanul bízunk abban, hogy a jelenleg felmerült problémákra megoldást lehet találni. Én a magam részéről azt is nagyon fontosnak tartom, hogy a Velencei Bizottság készítsen egy nyelvi jogi ajánlást, hiszen nem gyerekjáték, hogy milyen nyelvi szabályozás lesz Ukrajnában, és beláthatatlan következményekkel járhat, hogyha ebben a formában fogja véglegesen elfogadni az ukrán törvényhozás a nyelvi rezsimet.

– A nyáron Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára is nyilatkozta, hogy Ukrajnának be kell tartania a Velencei Bizottság ajánlásait. Ukrajna mégsem teljesítette ezeket, és több nemzetközi egyezményt is megszegett, mint például a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amelyet 2005-ben ratifikált. Számon kérheti-e az Európa Tanács, ha egy ország megszeg egy ilyen egyezményt? S ha igen, akkor hogyan? Van-e valamilyen megrovás?

– Éppen Ukrajna az az ország, amely ma harcol azért, hogy az Európa Tanácsban szigorú szankciókat lehessen fönntartani az Európa Tanács normáit megsértő országokkal szemben. Nevezetesen Oroszországgal szemben hatályban van egy olyan szankció, amely megfosztja az orosz képviselőket a szavazati joguktól. Ukrajna nagyon hangosan és látványosan harcol azért, hogy az Európa Tanács keményen szankcionálja a tanács normáit megsértő országokat. Vannak szankciók, mint például egy ország szavazati jogától való megfosztás, vagy a mandátum megtagadása, de léteznek enyhébb szankciók is.Ukrajna a monitoring bizottság eljárásának hatálya alá tartozik, amely hamarosan el fogja készíteni a raportőrök előterjesztése alapján az ukrajnai demokráciának és emberi jogoknak a jelentését, és ott egyértelműen meg fognak fogalmazódni azok az ajánlások, amelyek bizonyára a nemzeti kisebbségek kérdéskörére is széleskörűen ki fognak majd terjedni. Mi a magunk részéről azon leszünk, hogy itt fogalmazódjanak meg minél konkrétabb formában az elvárások Ukrajna irányába.

– Hogyan látja a Magyarország és Ukrajna közötti feszült viszonyt? Várható-e esetleg a közeljövőben egy pozitív elmozdulás?

– Levélben fordultunk a közelmúltban a külügyminiszter úr révén számos nemzetközi szervezethez. Így biztosított minket az Európa Tanács főtitkára is válaszlevélben arról, hogy számíthatunk az alapvető emberi jogokért való küzdelmünkben az Európa Tanácsra. Hadd hívjam fel arra is a figyelmet, hogy az oktatási törvény ügyében az Egyesült Államok is közvetítő szerepet vállalt, és már többször egy asztalhoz ültette a két külügyminisztert. Most is zajlik egy biztató egyeztetési folyamat a két külügyminiszter között. Hamarosan várható a kárpátaljai miniszteri biztos, azaz Grezsa István működési engedélyének és az új kijevi nagykövetjelöltünknek, Íjgyártó István működési engedélyének a jóváhagyása az ukrán részről. Várható, hogy az állampolgársági és konzuli kérdésekben is létrehozunk majd egy vegyes bizottságot. A gazdaságfejlesztési együttműködés vonatkozásában is egy új minőségre szeretnénk kapcsolni, ennek értelmében Ukrajna is ki fog nevezni majd egy magyar fejlesztéssel, a határ menti együttműködéssel foglalkozó kormánymegbízottat. Elorelathatolag Magyar Levente külügyminiszter-helyettessel fog olyan kérdésekben tárgyalni, mint a határátkelőhelyek bővítése, felújítása, vagy a Beregszászt elkerülő út –és más előkészített projektek. Úgy vélem, hogy ezeknek az ügyeknek a párhuzamos egymás melletti intézésére kell az elkövetkezendő időszakban berendezkedni. Elnökválasztás lesz márciusban, s ez mindenféleképpen befolyásolja majd a közeljövőben a ketoldalu ügyeket. Azt tartom a legfontosabbnak, hogy ne eszkalálódjon tovább a feszültség, hanem próbáljuk meg visszaterelni normális mederbe a magyar–ukrán kapcsolatokat. Ennek érdekében minél több „érintkezésre” van szükség. A külügyminiszteri tárgyalási folyamat e tekintetben mindenképpen biztató. De az biztos, hogy Magyarország nem fogja elengedni a kárpátaljai magyarság kezét. Nem fogunk hozzájárulni a NATO–Ukrajna tanácsnak az összehívásához sem egészen addig, amíg az oktatási törvény ügyében elfogadható megoldás nem körvonalazódik.

– Egy héttel ezelőtt Szijjártó Péter külügyminiszter kisebbségvédelmi egyezmény megkötését javasolta Ukrajnának. Milyen sarkalatos pontokat tartalmaz majd a megállapodás?

– A kisebbségi kérdés vonatkozásában Románia és Bulgária is a kétoldalú megállapodás eszközét ajánlotta az ukrán fél számára. Erre, úgy tűnik, van fogadókészség részükről. Nekünk van jelenleg egy alapszerződésünk és egy kisebbségi nyilatkozatunk. Ennek a nyilatkozatnak a felújítását és korszerűsítését javasolta a magyar fél. A jelenlegi helyzetben nem lesz megkerülhető a teljes magyar oktatási rendszernek a védelme egy ilyen megállapodásban. Nem tudunk eltekinteni attól, hogy ezt az intézményrendszert, mely garanciáját adja a magyar nyelvű oktatásnak, teljes védelemben részesítsük, mint ahogyan a nyelvi jogok esetében sem tudunk elfogadni semmilyen visszalépést. A kiindulási pontunk tehát az, hogy a szerzett jogokból nem lehet elvenni! Márpedig, amit most tapasztalunk Ukrajnában az a szerzett jogoknak a megnyirbálása. Mi ennek szeretnénk a kisebbségi megállapodás keretében mindenféleképpen elejét venni.

Váradi Enikő, karpataljalap.net

2018.11.08.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »